Láncok nélküli rabság
Először is szeretném megjegyezni, hogy a fic elég szovjetellenes lett, de nem így érzek. Úgy gondolom, hogy a Szovjetuniónak megvoltak a maga előnyei és hátrányai is. Nem sorolom magam sem a támogatók, sem az ellenzők közé. Nem ezen kor gyermekeként születtem, így csak az tudom, amit mások akartak, hogy tudjak. A véleményem természetesen nekem is van, de nem akarok belemenni. Nem vetem meg az oroszokat és egy gyönyörű országnak találom.
Ez is igencsak későn érkezett és eddig még csak nem is említettem. Egy hirtelen jött ötletem írtam le tegnap este. Mivel a többinek nem értem még a végére, most ezt osztom meg veletek. Mellesleg eddig csak Amerikáról, Angliáról és Franciaországról olvashattatok nálam, pedig nem csak őket kedvelem. Számtalan favoritom van rajtuk kívül is. Németország, Ausztria, Magyarország, Poroszország ő hatalmassága, Oroszország, Japán, Svájc és húga Liechtenstein, Litvánia.
Fandom: Axis Powers Hetalia
Párosítás: Egy pillanatra megjelenik a PruHun.
Szereplők: Amerika, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Poroszország, Románia
Korhatár: PG-13
Jellemzők: dráma
Rövid tartalom: A II. Világháború véget ért. Kis hazánk a vesztesek sorsára jutott. Amerika és szövetségesei elkezdték felosztani Európát. Magyarország nem érzi magát bűnösnek. Őt csupán "belerángatták". Érdekli ez a nagyhatalmakat? Lehet újra szabad?
Kép forrás http://hetaliasse.deviantart.com/art/Russia-X-Hungary-1956-186773159
Fandom: Axis Powers Hetalia
Szereplők: Amerika, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Poroszország, Románia
Korhatár: PG-13
Jellemzők: dráma
Rövid tartalom: A II. Világháború véget ért. Kis hazánk a vesztesek sorsára jutott. Amerika és szövetségesei elkezdték felosztani Európát. Magyarország nem érzi magát bűnösnek. Őt csupán "belerángatták". Érdekli ez a nagyhatalmakat? Lehet újra szabad?
Kép forrás http://hetaliasse.deviantart.com/art/Russia-X-Hungary-1956-186773159
"Hirtelen nyomást éreztem a vállamon.
Megfagyott a vér az ereimben. Könnyeim elapadtak. Nem akartam látni
az arcát. Undorodtam a gondolattól, hogy hozzám ért. De a hosszú
katonai évek alatt megtanultam, hogy ne hagyjam védtelenül a hátam
és nem fogom magam megadni egy ilyen féregnek! Összeszedve minden
erőmet, megfordultam. Iván szemei szinte világítottak a sötétben.
- Örülök, hogy a részemmé váltál! - mosolygott. Olyan könnyen és barátságosan közölte, hogy egy pillanatra zavarba jöttem. - Van is neked valamim! - ballonkabátja zsebébe nyúlt. Előhúzott valamit. Kesztyűs markából csak egy vörös szalag végei lógtak ki. - Jól fog állni neked! Nem éppen egyedi darab, de a családtagjaim mind hordják! - Lassan kinyílt a tenyere.
- Örülök, hogy a részemmé váltál! - mosolygott. Olyan könnyen és barátságosan közölte, hogy egy pillanatra zavarba jöttem. - Van is neked valamim! - ballonkabátja zsebébe nyúlt. Előhúzott valamit. Kesztyűs markából csak egy vörös szalag végei lógtak ki. - Jól fog állni neked! Nem éppen egyedi darab, de a családtagjaim mind hordják! - Lassan kinyílt a tenyere.
Ebben a pillanatban eszméltem fel.
Teljes erőmből ütöttem meg. A nyaklánc zuhanni kezdett. Halkat
koppant a kövön."
