Nem mondhatnám, hogy a film minden egyes pillanatát megértettem, hogy az utolsó, apró utalás is megragadta a figyelmem, de ennek ellenére magával ragadott ez a csodálatos mű. Igazság szerint azt se tudtam, hogy eszik vagy isszák A vándorló palotát, amíg egy ismerősöm fel nem hívta rá a figyelmem. Ami leginkább megfogott, hogy az előbb említett személyt teljesen hideg hagyják az animek, sose kedvelte őket és ez a mai napig nem változott, erre az egyre mégis azt mondta, hogy ezt kötelező, hogy ezt mindenkinek meg kell néznie. Ám ennek már fél éve, azóta A Farkaskölykök kapcsán találkoztam ismét az alkotóval, akkor megint megmozdult bennem valami, de nem elég erősen. Sőt mindezek után még egy barátom felhozta, hogy ezt nekem találták ki. Nos.. nem néztem meg. Egészen máig. A tikkasztó hőséget élvezve nyúltam el a kanapén - minden törekvésem ellenére, eddig munkám nincsen - amikor szembejött velem ez a film. Mivel mást úgyse találtam így adtam neki egy esélyt és nem bántam meg.
Nem szeretek előre semmilyen poént lelőni, így írok egy párszavas bemutatást, de ennyi.
Sophie egy apja által ráhagyott kalapboltban tengeti mindennapjait. Nővérei aggodalma ellenére ő elégedett jól megszokott életével. Ám egy nap a nyugalommal végzi szokásos teendőit, mikor a sors az útjába sodor két pimasz katonatisztet. Legnagyobb döbbenetére a messze földön híres, sármos Howl nevű mágus siet a segítségére, ezzel még nagyobb slamasztikába keverve a lányt. Még aznap feltűnik ugyanis a Puszták Boszorkánya, aki kapcsolatukat félreértelmezve elátkozza Sophiet. Főhősnőnk idős, elesett vénasszonnyá válik. Régi életében helyét nem találva elvándorol szülővárosából.
Ami külön megtetszett az a karakterek személyisége, valószerűsége. Howl nem a tökéletes szőke herceg, a csak a hajadon megmentésére váró királyfi. Több ennél és mégis kevesebb. Gyáva, retteg a háborútól az ember mégis képes megérteni őt, fél, hogy harcra kényszerítik, hogy esküjéhez híven küzdenie kell. Felismeri ereje hátarait, de megállni képtelen. Bajba sodorja magát és társait, megkockáztatja a démonná válást. De számos hibája mellett végeláthatatlan jó tulajdonságainak listája. Kedves, megértő, segítőkész és valahol még mindig gyerek. Egyszerre viselkedik férfiként és rettegő kisfiúként. De képes legyőzni önnön korlátait. Hiúsága több nőt is megszégyenítően nagy, de ezen jót nevettem és nekem sokkal jobban tetszett feketén.^^
Sophie, a lány, akinek mindene megvan csak önmagát nem ismeri. A történet elején hihetetlen tehetséggel veri át magát, de ezen jó szokását kénytelen lesz feladni. A nyakába szakadó átok megtörésében nem számíthat igazán senkire. Bár számára ez fel sem tűnik, ha végre képes igazán őszinte, önmaga lenni, átmenetileg visszanyeri fiatalságát.
Hamar a szívemhez nőtt Calcifer is az apró, de annál erősebb tűzdémon, aki szerződést köt Sophieval. Segít az átok megtörésében, ha a lány felszabadítja szolgálatai alól.
A történetben húzódik jó néhány ellentét. A szabadságot jelképező Vándorló palota, mely leginkább egy rejtekhely, egy börtön, mégis reménységet ad. Nekem elnyerte a tetszésem az Európán hódító alkotás, a minden lelkét szolgáltató gőzgépekkel.
Elnézést a suta vélemény nyilvánításért, de továbbra sem állok a helyzetmagaslatán... ><
Nem látó csak két okból pillanthat meg egy szellemet Szent Márk éjszakáján. Vagy te vagy a lény igaz szereleme ... vagy te ölted meg őt.
