2012. augusztus 31., péntek

Jégbe zárt utópia

         Először is szeretnék elnézést kérni, hogy eltűntem. Mostanában fellendült a társadalmi életem és a kötelezőknek is neki kellett esnem. Természetesen imádok olvasni és nem utálok valamit, csak azért, mert feladták. De némelyik még az én idegeim is megviselte. Ti hogy álltok a témához? Elszoktátok egyáltalán olvasni?
         Ez ismét csak egy komorabb hangulatú írásom. Sokan úgy fogalmaztak, hogy végre sikerült visszatalálnom magamhoz. Lehet. Mint mindig, most sem vagyok elégedett. Rengeteg művem végezte volna a lomtárban, ha barátaim nem biztatnának. Hálás is vagyok nekik!
Jégbe zárt utópia

Fandom: Csak a szokásos. Axis Powers Hetalia
Párosítás: nincs
Szereplők: Anglia, Franciaország, Oroszország
Jellemzők: angst
Korhatár: PG-13
Rövid tartalom: Ismered a napfényt, a zöld mezőket? Természetes. Mint ahogy a havat és a jeget is. De mi van,  ha másból sem áll az életed csak a reszketésből? Ha az örök háború egy csendes rabja vagy. Iván lerázná láncait és kilépne a fényre, ha tehetné... Véget akar vetni a harcoknak. Nem számít, hogy egész Európával vagy éppen Amerikával kell szembe szállnia.

 "Ez egy másféle harc, mint az emberé. A természet erői újra és újra egymásnak feszülnek. Az útjába kerülő egyszerű halandót is előszeretettel nyeli el. Az égből hulló ragyogó pelyhek, akár a szövetségesek. Egy még nagyobb sereg ígéretét hozzák magukkal. Amíg el nem fogynak, a lepel csak erősebb lesz. Készségesen takarja, nyeli el a kinti világot. Gyorsan terjed, akár a harc vagy az őrület. Aki túl sok időt tölt kinn, az maga is megszállottá válik vagy menekülni akar. Mosolyogva szemléltem a tájat. Ez a föld az én testem, ez a nép az én vérem, ez a harc az én természetem. A zúgó vihar dallama áldás a lelkemnek, de átok is. Hatalmam van a hó és a jég felett. A hideggel rabolom el az életed, a lelked. De többet akarok egy-két buckánál! Mindent akarok!"

2012. augusztus 24., péntek

Abraham Lincoln Vampire hunter


Abraham Lincoln Vampire hunter
(Abraham Lincoln a vámpír vadász)



"Az Egyesült Államok legendás, 16. elnöke, Abraham Lincoln (Benjamin Walker) sokáig az emberi szabadságjogok állhatatos védelmezése, szomorú halála, dús körszakálla és cilindere miatt volt híres. Pedig az embereknek valami egészen más miatt kellene ismernie és tisztelnie őt. A vámpíroknak pedig más miatt kellene félnie tőle. 
A jövendőbeli elnök még csak kilenc éves volt, amikor elárvult. Akkor még nem is sejtette, mi okozta édesanyja korai, tragikus halálát. Amikor viszont rájött az igazságra, csupán egyetlen célt tűzött maga elé: a bosszút. Elhatározta, hogy megtisztítja a földet a vámpíroktól és rabszolgatartó emberi szövetségeseiktől – ha kell, még polgárháborút is indít ellenük."



       Igazság szerint én még csak nem is hallottam róla. Hozzám valahogy el se jutott, hogy ez valaha is létezett. Édesapám javasolta, hogy ugorjunk el a moziba és ő mesélt erről a filmről. Mindig is kedveltem a vámpírokkal kapcsolatos storykat. Régebben jobban szerettem, ahol ők a főszereplők, de manapság már a vadászokat is szívesen elnézem. 

Axis Powers Hetalia: Paint it, White!

Axis Powers Hetalia: Paint it, White!  (Shiroku Nure!)
(Fesd fehérre! v. Legyen fehér! (?))

              Azt hiszem tényleg túl sok szabadidőm van... Ezúttal nem könyvvel, hanem filmmel jövök. Kérek egy pillanatot! Még friss az élmény, fel kell dolgoznom. Igazság szerint valami ilyesmire számítottam, de valahogy mégis meglepett.
             Az alkotók a képünkbe vágnak egy órányi agyament hülyeséget. Bár aki ismeri a sorozatot, tudja, hogy miről beszélek. A stílus semmit sem változott. Egyesekben felmerült a kérdés, hogy lehet, hogy ez valami komolyabb lesz? Hát.. nem.
             A főszereplők a szokásos gárda: a tengelyhatalmak és a szövetségesek. Természetesen most sem tudnak semmiben egyetérteni. Mindenki hozza a saját formáját. Amerika szuperhősökkel mentené meg a világot, Anglia és Franciaország sokkal több figyelmet fordít a másik kiiktatására, mint a  katasztrófára, Italy iQ-ja még mindig nem éri el a hetvenet és Németország most sem enged a házirendből. Nem akarok illúzió romboló lenni, de aki nagy jelenést vár hazánktól, azt csalódás fogja érni. Magyarország valóban szerepel.. röpke tíz másodperc és három mondat erejéig.


2012. augusztus 21., kedd

Eye of the Storm

Eye of the Storm - A vihar szeme

          Erre a ficemre azt hiszem méltán lehetek büszke. A sokat emlegetett pályázaton, ez volt a szerencsés induló. Célom az első tíz volt. Nem voltak nagy reményeim. Életemben először próbálkoztam. És csodák csodája... első lettem! =) Nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam az eredményhirdetést. 
          Anglia és Franciaország kiharcolták nekem a győzelmet! Szóval ez az én kis büszkeségem. Bár ismerőseim körét igen megosztja. A hölgyek imádták, jónak találták, a fiúk gyomrát megfeküdte. Ebből le is jön, hogy kedvenc franciánk és angolunk kapcsolata megint többként jelenik meg, mint puszta ellenségeskedés.  

Fandom: Axis Powers Hetalia
Párosítás: hm... Hát mondjuk, hogy Fruk.
Szereplők: Anglia, Franciaország
Jellemzők: general
Rövid tartalom: Még javában tart a gyarmatosítók időszaka. Az angolok szinte mindenkit a markukban tartanak. Köztük Franciaországot is, de Francis még mindig késznek érzi magát a harcra. Habár ebben a pillanatban az egyetlen vágya, békében elérni Párizst.  Megölte. Sikerült neki, ami azelőtt senkinek. Megölte Arthur Kirklandet. Látta elsüllyedni a hét tenger ördögét. Lelkét mégis kételyek gyötrik. De el tud-e valaha is szakadni attól a kihunyó zöld szempártól? 
 "A fedélzeten álló férfi kiköpött mása volt, nem rég elhunyt ellenségemnek. Elől rövid, hátul hosszú mézszőke haján megcsillantak a napsugarak.  Hosszabb tincseit vörös szalaggal kötötte össze, és ami soha nem kerülte volna el a tekintetem,  az a fenyegető zöld szem.  A szem, melyben mindig elvesztem, mely olyan volt, akár a vihar a tengeren. Elragadó, mély, csodálatos, ugyanakkor rendkívül veszélyes, akit egyszer elnyelt, az soha többet nem kapta vissza a szabadságát. Ez nem lehet ő! Ő meghalt! Akkor mégis ki ez? Egy eltitkolt testvér? De még egy ilyen szempár nincs a földön! Hogy élhette túl? Ennyire nem tudok tőle elszakadni? Megőrültem volna? Ez csak a képzeletem játéka vagy az ördög műve?"

2012. augusztus 13., hétfő

"A büszkeség rejtekében" és vakáció

        Két cikkben akartam írni, de nincs már időm. Nyaralni megyek, de előtte még kaptok egy frisset. Az EB kapcsán írtam, de mire végeztem vele, már nem az lett a hangsúlyos. Ez most nem olyan, mint a többi. Megpróbálkoztam a humorral több-kevesebb sikerrel. Ne keresetek benne mély mondanivalót. Ez most csak úgy jött. Néha ilyen is kell.

A büszkeség rejtekében

Fandom: Axis Powers Hetalia
Párosítás: Fruk + egy kis UsUk
Szereplők: Anglia, Amerika, Franciaország
Korhatár: nincs
Figyelmeztetés: Boys love. Nincs tettlegesség csak utalások. ( Hát ismerjük Francist! ;)
Jellemzők: Romantika, dráma, humor
Rövid tartalom: A foci csak egy játék, mégis sokak számára maga az élet. Anglia évek óta nem tud nyerni és most sincs ez másképp. Műmosolyán, színpadias viselkedésén csak Franciaország lát át. Fel akarja csalni magához, de az angol elutasítja. Na és persze, ahol Anglia ott Amerika is. Ezen három ország találkozás, mint mindig, katasztrofális.
Kép forrása: http://www.blingcheese.com/image/code/78/levi+s.htm

"- Angleterre! - szólítottam meg halkan.
Mint egy meglepett vad, úgy rezzent össze. Hát eddig tényleg észre sem vett? Nagy, zöld szemei döbbenten csillogtak. Tekintete foglyul ejtette az enyémet. Az övében a bánat, a meglepettség és a szégyenérzet egy furcsa kombinációja csillogott. Kinyújtottam felé a kezem. Csak lassan, finoman, mintha attól tartottam volna, hogy ha túl gyorsan teszem, akkor elmenekül. Nem mozdult, kezeit továbbra is makacsul szorította. Fejét felszegve, megszakította a szemkontaktust.
- Nocsak, egy piperkőc vesztes. - vett tudomást a jelenlétemről. Vonásait azonnal rendezte. Újra a hűvös Angol királyság lett. - Ha gúnyolódni jöttél, akkor légy szíves kímélj meg! Gyönyörű és rendkívül sportszerű játszma volt. A népem büszke lehet ránk. Olaszország megérdemelte a győzelmet. - sietve tovább indult, - Délután megünnepeljük, hogy idáig eljutottunk!"


2012. augusztus 7., kedd

Láncok nélküli rabság

Láncok nélküli rabság

   Először is szeretném megjegyezni, hogy a fic elég szovjetellenes lett, de nem így érzek.  Úgy gondolom, hogy a Szovjetuniónak megvoltak a maga előnyei és hátrányai is. Nem sorolom magam sem a támogatók, sem az ellenzők közé. Nem ezen kor gyermekeként születtem, így csak az tudom, amit mások akartak, hogy tudjak. A véleményem természetesen nekem is van, de nem akarok belemenni. Nem vetem meg az oroszokat és egy gyönyörű országnak találom.
   Ez is igencsak későn érkezett és eddig még csak nem is említettem. Egy hirtelen jött ötletem írtam le tegnap este. Mivel a többinek nem értem még a végére, most ezt osztom meg veletek. Mellesleg eddig csak Amerikáról, Angliáról és Franciaországról olvashattatok nálam, pedig nem csak őket kedvelem. Számtalan favoritom van rajtuk kívül is. Németország, Ausztria, Magyarország, Poroszország ő hatalmassága, Oroszország, Japán, Svájc és húga Liechtenstein, Litvánia.

Fandom: Axis Powers Hetalia                                            
Párosítás: Egy pillanatra megjelenik a PruHun.
Szereplők: Amerika, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Poroszország, Románia
Korhatár: PG-13
Jellemzők: dráma
Rövid tartalom: A II. Világháború véget ért. Kis hazánk  a vesztesek sorsára jutott. Amerika és szövetségesei elkezdték felosztani Európát. Magyarország nem érzi magát bűnösnek. Őt csupán "belerángatták". Érdekli ez a nagyhatalmakat?  Lehet újra szabad?
Kép forrás  http://hetaliasse.deviantart.com/art/Russia-X-Hungary-1956-186773159
 
"Hirtelen nyomást éreztem a vállamon. Megfagyott a vér az ereimben. Könnyeim elapadtak. Nem akartam látni az arcát. Undorodtam a gondolattól, hogy hozzám ért. De a hosszú katonai évek alatt megtanultam, hogy ne hagyjam védtelenül a hátam és nem fogom magam megadni egy ilyen féregnek! Összeszedve minden erőmet, megfordultam. Iván szemei szinte világítottak a sötétben.
- Örülök, hogy a részemmé váltál! - mosolygott. Olyan könnyen és barátságosan közölte, hogy egy pillanatra zavarba jöttem. - Van is neked valamim! - ballonkabátja zsebébe nyúlt. Előhúzott valamit. Kesztyűs markából csak egy vörös szalag végei lógtak ki. - Jól fog állni neked! Nem éppen egyedi darab, de a családtagjaim mind hordják! - Lassan kinyílt a tenyere.
Ebben a pillanatban eszméltem fel. Teljes erőmből ütöttem meg. A nyaklánc zuhanni kezdett. Halkat koppant a kövön."

2012. augusztus 2., csütörtök

Alfred és Amerika

 Alfred és Amerika

 http://www.flickr.com/photos/28141458@N02/4392991883/
Fandom: Axis Powers Hetalia
Párosítás: nincs
Szereplők: Franciaország, Amerika, Anglia, Kanada
Korhatár: PG-13
Jellemzők: angst, dráma
Rövid tartalom: A függetlenségi háború a vége felé közelít. Amerika térdre kényszerítette egykori bátyját/ mentorát/ nevelőapját. Egyetlen lövés választja el a biztosgyőzelemtől. De valóban ezt akarja?
 
"Testemet hullámokban járta végig a sírás. De ő is reszketett. Kezei erőtlenül lógtak mellette. Tekintete az eget fürkészte. Nem felelt, rám se nézett. Szorosabban öleltem. Hagy legyek még egyszer utoljára gyerek! Hagy érezzem, amit régen! Önzőség volt erre vágynom, de mintha a lelkembe látott volna. Egy szó nélkül kezdte simogatni a fejem, mint régen, mintha még mindig egy hisztis gyerek volnék. De most nem zavart. Francis csendesen szitkozódott a háttérben. Arthurt most is körül lengte a vadvirágok illata, otthon éreztem magam. Könnyeim benedvesítették a vállát. Hihetetlenül örültem, ugyanakkor tudtam, hogy ez a búcsú. Végleg elválnak útjaink."